Kevesebb pénz, több Adria – Így élték meg az évet a hvg.hu olvasói
Ahány ember, annyi szokás. Ez a koronavírus idejére is igaz – derült ki nagy éves kérdőívünkből, amelyben 2020 értékelésére kértük olvasóinkat. Szerencsére több mint hétezren megtették, így pedig levonhattunk néhány következtetést.
- 613 napon át volt koronavírusos egy férfi, ami olyan hosszú idő, hogy a vírusnak volt ideje a testében új variánssá mutálódni
- 65 millió ember beteg: végre egy nagyon jó hír jött a hosszú Covidról, lenyomatot hagy a véren
- Tévedés történt a Covid-járvány alatt: megvizsgálták, milyen hatása volt a természetre a lezárásoknak, az eredmény nem túl örömteli
Vélhetően senki nem fogja felvonni a szemöldökét, ha azt mondjuk, hogy 2020 rendhagyó év volt. A szokásos év eleji jóslatok mind mehettek a kukába, az életünk pedig olyan szinten alakul át mondhatni pillanatok alatt a koronavírus-járvány miatt, amire talán még nem volt példa a világtörténelemben.
Ki gondolta volna, hogy az év végére már mindenki tudni fogja, mi az a járványgörbe, nyájimmunitás vagy éppen a hvg.hu olvasói által az év szavának választott nyunyóka. És hogy hány cég jött rá hirtelen, hogy bizony home office-ban is lehet működni, hány vállalkozást kényszerített rá az élet, hogy belevágjon az online kereskedelembe. Ami viszont mindenkit a leginkább érdekelt: hogyan találkozhassunk a szeretteinkkel úgy, hogy ne kockáztassuk egymás életét.
Mindez pedig természetesen a hvg.hu nagy év végi kérdőívét is meghatározta, ám azt kitöltő több mint hétezer olvasó összességében meg tudott maradni optimistának: arra a kérdésünkre, hogy milyennek látta az idei évet, 52 százalék nyilatkozott úgy, hogy a járvány sok gondot okozott, de az élet egyéb területén inkább pozitív volt 2020. A pesszimista tábor (akik szerint kimondottan rossz év volt) 42 százalékon zárt, míg 7 százalék szerint ez egy kifejezetten pozitív év volt.
Abban nem volt nagy különbség, hogy férfi vagy nő volt a válaszadó, ám korban már jobban megfigyelhetők a különbségek: miközben a 40 évnél fiatalabbak 56 százaléka mondta, hogy inkább pozitív éve volt, addig a 60 év felettieknek a 43 százaléka. Ez persze nem meglepő, hiszen az idősebb korosztályt jobban fenyegette a vírus, és jellemzően ők voltak azok, akiket jobban kényszerítettek a szigorítások. Az sem meglepő, hogy a munkanélküli válaszadók 69 százaléka mondta, hogy kifejezetten rossz éve volt, miközben az aktív dolgozóknak mindössze 36, a gyesen, gyeden lévőknek pedig csak 22 százaléka nyilatkozott így.
Érdekesség, hogy a válaszadóink 7 százaléka szerint bármilyen kifacsart év volt is az idei, semmit nem változtatott életvitelén, miközben 83 százalék azt mondta, hogy kevesebbet járt el otthonról, és kevesebb programja volt. Mindez ugyanakkor nem jelenti, hogy valami újba fogtak volna, hiszen mindössze 14 százalék mondta azt, hogy a bezártság hatására lett egy új, itthonról végezhető hobbija vagy belekezdett valami új tevékenységbe. Ennél a kérdésnél meglepő különbséget is adódtak: miközben például a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 32 százaléka kezdett új tevékenységbe, addig a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek mindössze a 15 százaléka.
Hiába a járvány, a kérdőívet kitöltők 40 százaléka egyáltalán nem találkozott kevesebbet a családtagjaival, még úgy is, hogy 32 százalék szerint az idén a járvánnyal kapcsolatos félelemérzet és aggodalom érzése okozta a legnagyobb nehézséget a számára. Ezzel egyébként ezt a kérdést, ez a kategória „nyerte”, épphogy megelőzve a bezártságot (28 százalék). A pénzügyi gondok mindössze válaszadóink 11 százalékának okozták a legtöbb fejtörést, ahogy a gyerekek online oktatása (6 százalék) és az otthoni munkavégzés (3 százalék) sem okozott a legtöbbjüknek megoldhatatlan feladatot.
Arra a kérdésre, hogy mennyire érzi Önre és családjára fenyegetőnek a koronavírus-járványt, a legtöbben (44 százalék) úgy válaszoltak, hogy magukat kevésbé féltik, mint idős rokonaikat, 29 százalék szerint pedig úgy gondolta, hogy észszerű magatartással nem kell félni. Mindössze 23 százalék volt az, aki határozottan fél a járványtól, és 4 százalék egyáltalán nem. Ez egyébként valamivel több mint tavasszal, amikor először kérdeztük meg olvasóinkat:
Bezárkóztak, szorongtak, kicsit híztak, kicsit szegényebbek lettek - így élték meg olvasóink a veszélyhelyzetet
Magyarországon néhány ezer fertőzöttet tartanak nyilván, ám a koronavírus-járvány a társadalom egészét testközelből érinti. A hvg.hu felméréséből kiderül, olvasóink mekkora hányada veszítette el az állását, hányan küzdenek napi szinten szorongással, de arról is megkérdeztük őket, mit gondolnak a veszélyhelyzetben meghozott intézkedésekről. A hvg.hu nagy karanténkérdőívének első értékelése.
Meglepő módon nyugdíjas olvasóink között most jóval többen voltak azok (42 százalék), akik szerint észszerű magatartással nem kell aggódni, igaz, körükben jóval többen jelezték azt is, hogy kifejezetten félnek (46 százalék). Az iskolai végzettségnél is komoly különbségeket láthatunk: a legfeljebb általános iskolát végzettek 53 százaléka állt ki amellett, hogy észszerű magatartás elég, és mindössze 6 százalékuk mondta azt, hogy határozottan fél a járványtól.
Ide kapcsolódóan megkérdeztük azt is, hogy olvasóink mennyire tartották be a kormány által elrendelt őszi kijárási tilalmakat. A legtöbben (62 százalék) úgy nyilatkoztak, hogy teljes mértékben, szinte végig otthon maradtak, negyedük pedig úgy, hogy amikor lehet, otthon maradt, de továbbra is járt sportolni, kikapcsolódni, kisebb társasággal találkozni. Olyan renitens, aki néha 20 óra után is kiszökött, meglehetősen kevés volt (1,7 százalék), ám így is válaszadóink tizede ikszelt a "semmilyen mértékben nem változott az életem" rubrikába.
Ennél a pontnál összehasonlítottuk az előző két kérdés válaszadóit, és azt láttuk, hogy azok, akik nem aggódtak a vírus miatt (Nem érzem azt, hogy komoly veszély lenne) jóval magasabb arányban szöktek ki 20 óra után (7 százalék), de ők voltak azok, igaz elenyésző, 1 százalékos mértékben, akik bevallották, direkt azért szereztek be egy kutyát, hogy később is szabadon tudjanak kijárni. Az sem meglepő, hogy ebben a kategóriában volt a legmagasabb (32 százalék) a 'semmilyen mértékben nem változott az életem'-et kipipálók aránya.
Érdekesség, hogy a határozottan rettegők 6 százaléka is azt mondta, egyáltalán nem változott az élete (81 százalékuk szinte végig otthon maradt), miközben az észszerű magatartásban bízók 15 százalék nyilatkozott így.
Azt is megkérdeztük, hogy olvasóinknak a mentális egészségére milyen hatással volt a karantén. Bár a legtöbben (43 százalék) azt jelölték be, hogy gyakrabban szoronganak, ez állításuk szerint még kordában tartható, azaz nem okozott gondot a mindennapi életükben. 37 százalék egyenesen azt mondta, hogy egyáltalán nem változott a hangulata, míg a kérdőívet kitöltők közel ötöde (17 százalék) aggódik a jövő miatt, sokat szorong és rosszul alszik, 3 százaléknak pedig szakértő segítségét is igénybe kellett vennie.
Amennyiben a területi bontást nézzük, úgy azt látjuk, hogy a fővárosban élőkre kevésbé volt hatással a koronavírus, mint a falvakban élőkre (34 vs. 43 százalék mondta, hogy egyáltalán nincs hatással a mentális egészségére), de jellemző az is, hogy minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál jobban aggódik.
A karantén hatására olvasóink 15 százaléka vallott arról, hogy több alkoholt fogyasztott, míg 14 százalék szerint még vissza is fogta magát. Ugyanakkor, azoknál a válaszadóknál, akik azt mondták, hogy aggódnak a jövő miatt, már minden negyedik ismerte el a nagyobb alkoholfogyasztást, ám például azok közül, akik szakértőhöz fordultak, 20 százalék mondta azt, hogy visszafogta a fogyasztását – lehet, hogy épp a szakember tanácsára.
Az érintettség
Megkérdeztük azt is, hogy olvasóinkat és környezetüket mennyire érintette a fertőzés terjedése: 0,3 százalékuk kapta el maga is a koronavírust, 5,1 százalékuk volt hatósági karanténban, 4,2 százalékukat azonosították egy fertőzött közeli kontaktjaként, 16,7 százalékuk vonult önkéntes karanténba és 14,1 százalék pedig azt is bevallotta, hogy bár voltak gyanús tünetei, nem teszteltette magát.
Jóval magasabb volt az igennel válaszolók aránya (18,9 százalék), amikor azt kérdeztük, hogy a családi, ismeretségi körben volt-e halálos áldozat. Ennél alig többen (20,5 százalék) mondták azt, hogy került ismerősük kórházba a koronavírus miatt.
Kinek hiszünk?
Arra is megkértük az olvasóinkat, hogy egytől ötig terjedő skálán értékeljék a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatásokat. A legrosszabb helyen a kormánypárti sajtó végzett, 1,5-ös osztályzattal, őket pedig holtversenyben Orbán Viktor Facebook-videói és a közmédia követte, mindkettő mindössze 1,6-ot kapott. Az operatív törzs sem szerepel sokkal jobban (1,8), miközben a helyi önkormányzatok 2,6-os, az ellenzéki médiák pedig 3,5-ös osztályzatot kaptak.
Itt érdemes egy kicsit belenézni a részletekbe is. Orbán kommunikációját a legfeljebb általános iskolát végzettek (2,5), a diákok (2) és a gyesen lévők (2) az átlagnál jobban értékelték, és ezek azok a csoportok, amelyek a kormánypárti és közmédia tájékoztatásait is jobban kedvelték. A többi kategóriában nagyjából egységesen ikszeltek a válaszadók.
A pénzügyek
A koronavírus természetesen, ahogy minden más területre, úgy a pénzügyeinkre is hatással volt. A kérdőívet kitöltők válaszai szerint ráadásul nem is kis mértékben: 21 százalékuk háztartásában volt olyan, aki, ha csak ideiglenesen is, de elvesztette a munkáját, míg 37 százalék csökkenő fizetésről is beszámolt.
Itt voltak komoly különbségek: miközben a szakmunkás végzettségűek közel harmada számolt be munkanélküliségről, az egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezőknél ez „csak” 18 százalék volt, ahogy az általános iskolát végzetteknek is mindössze 19 százaléka nyilatkozott így.
Összességében 54 százalék mondta azt, hogy háztartásának bevételei nem változtak, sőt, 6 százalék még növekedésről is be tudott számolni. Azok közül, akiknek csökkent, leginkább a legfeljebb 20 százalékos visszaesés volt a jellemző (18 százalék), 20-50 százalék közötti csökkenésről 11 százalék vallott, ennél is magasabbról pedig mindössze 5 százalék.
Ezek után nem meglepő, hogy olvasóink 37 százaléka döntött már úgy, hogy a járvány miatt elhalaszt egy nagyobb beruházást. Érdekesség, hogy még azoknak a negyede is meggondolta magát, akinek saját bevallása szerint növekedett is a bevétele a válság alatt.
A járvány miatt olvasóink közel fele végzi részben vagy teljesen otthonról a munkáját, felüket pedig a cég támogatja is valamilyen formában, például kaptak laptopot vagy számítógépet a munkavégzéshez. Ugyanakkor költségtérítésről, például internetes számla, rezsiköltség visszatérítéséről mindössze 5 százalékuk számolt be, miközben 18 százalék szerint szükség lenne ilyesmire.
Ki és hova?
Több Balaton, kevesebb Adria! – hangzott Orbán Viktor ma már szinte szállóigévé vált felhívása a nyári feloldások idején. Azóta azt is kérte, hogy ne menjünk külföldre síelni, így megkérdeztük olvasóinkat, hogy ők mennyire tartották be a miniszterelnök javaslatait.
Meglepően sokan, 14 százaléknyian válaszolták azt, hogy még a járvány magyarországi kitörése előtt jártak külföldön, 15 százalék pedig azt is beikszelte, hogy a nyári enyhítés idején elhagyta az országot. Ugyanakkor 45 százalék belföldön (is?) pihent, és 36 százalék jelezte, hogy fő a biztonság alapon inkább nem utazott idén sehova. Érdekesség, hogy a budapestiek kevésbé bírták ki nyáron, hogy ne utazhassanak, mint a vidéken élők, míg a korosztályokat nézve minél fiatalabb volt valaki, annál könnyebben engedte meg magának az üdülést.
Rákérdeztünk a jövőbeli tervekre is, amiből az derült ki, hogy jövőre már a kitöltők 39 százaléka tervez külföldi utat (akik idén is jártak külföldön, azok között 74 százalékos az arány), és csak 26 százalék mondta azt, hogy a határon túlra még nem szívesen, de belföldre már örömmel utazna. A válaszadók ötöde (21 százalék) pedig úgy nyilatkozott, hogy megvárja az oltást, de ha az megvan, akkor már bátran pihenne akár külföldön is.
Mi lesz a karácsonnyal?
Kihagyhatatlan kérdés volt, hogyan készülnek olvasóink a karácsonyi ünnepekre. Bár a kérdést még a szentestét érintő enyhítés bejelentése előtt tettük fel, 10 százalék így is úgy nyilatkozott, hogy a karácsony az karácsony, így összejön az egész család. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek esetében ez már 17 százalék volt, és talán itt volt mérhető az első komolyabb különbség a férfi és női válaszadók között: míg a férfiaknak a 12, a nőknek mindössze a 8 százaléka nyilatkozott így.
Összességében 47 százalék nyilatkozott úgy, hogy csak szűkebb körben tartják meg az ünnepet. Itt már nem volt különbség a nemek között, ám a településszinten már igen: míg a fővárosban 50 százalék nyilatkozott így, a községekben élőknél mindössze 39 százalék.
Az idén itthon maradunk kategóriát a válaszadók 44 százaléka jelölte be, itt pedig leginkább a fiatalok voltak azok, akik kilógtak a sorból a maguk 31 százalékával.
Ha karácsony, akkor ajándék: 54 százalék pont ugyanannyit készül költeni, mint tavaly, 41 százalék kevesebbet, és volt 4 százalék, amelyik többet. Mindez forintban kifejezve: 34 százalék 30 ezer forint alatti, 21 százalék 31–50 ezer forint közötti, 20 százalék 50–100 forint közötti, 8 százalék 100–150 ezer forint közötti, 7 százalék pedig ennél is magasabb összeget költene el. Érdekesség, hogy a felmérésünk szerint leginkább a 40–59 évesek költenének sokat.
Egy kis kitekintés a jövőbe
Olvasóink közül a legtöbben (51 százalék) azt várják, hogy a koronavírus-válságból lassú lesz a kilábalás, ám nyárra már fellélegezhetünk. Az olvasók ötöde abban bízik, hogy mindez már tavasszal megtörténik, és mindössze 2 százalék vélte úgy, hogy már a téli időszakban normalizálódik az életünk.
Ugyanakkor 14 százalék úgy vélte, hogy a mostani válság kitart még 2022-ben is, 13 százalék pedig inkább csak legyintett, mondván teljesen mindegy, hiszen az ideinél már csak jobb jöhet.
Az év kérdése: véd-e a maszk?
Nem vírustagadók, hanem járványkutatók állítják: olyan keveset tudunk a szövetmaszkok valódi hasznáról, hogy csak a fertőzés szempontjából legveszélyesebb helyeken kellene hordani őket. Ott viszont mindig teljesen újat.
Döntöttek a hvg.hu olvasói: az Év embere-díjat a Covid-osztályok dolgozói kapták
Ritkán születik olyan egyértelmű döntés az olvasóink részéről, mint ahogy azt az Év embere szavazáson tették. A voksolók közel fele értett egyet abban, hogy a világjárvány alatt, mostoha körülmények között kitartó, saját életüket kockáztató, másokét viszont megmentő egészségügyi dolgozók érdemlik meg az elismerést.
