Mi történik akkor, ha lejár a hitelmoratórium?
Nem kell megvárni, amíg egy adós már nem tudja fizetni a hiteleit, van lehetőség elkerülni e helyzet kialakulását, amit az új uniós előírások átvétele is segíthet. Ezzel azért is fontos tisztában lenni, mert a jelen állás szerint 2021 közepéig tartó hitelmoratórium végét követően szinte bizonyosan a csődök és felszámolások elszaporodására lehet számítani. Cikkünkben a legfontosabb megelőző intézkedésekről a CMS Budapest szakjogászai beszélnek.
A mostani koronavírusos helyzet megmutatta, miért is fontos felkészülni arra, ha valakinek megrendül a fizetőképessége. Abban, hogy milyen megelőző intézkedéseket érdemes tenni, sokat segíthet az Európai Unió direktívája. Ez alapján ugyan legkésőbb 2021 júniusáig hatályba kell léptetni az EU összes tagországában a preventív szabályokat, a Covid-helyzetre tekintettel azonban ezt többen már meg is tették – hívja fel a figyelmet dr. Papp Erika.
Ez a direktíva azért rendkívül fontos, mert bár az unióban a csőd- és felszámolási szabályok tagországonként változnak és azok között csak nagyon kevés a hasonlóság, ez az első olyan jogszabály e területen, amely egységes előírásokat ír elő. Persze azért teljesen ez sem harmonizálja a fizetésképtelenségi szabályozást, hiszen „csak” egy úgynevezett keretdirektíva, ami azt jelenti, hogy vannak olyan pontjai, amelyek átvételét az EU a tagországok döntésére bízta.
A direktíva lényege, hogy a hitelfelvevőnek már a fizetésképtelenné válás előtt is van lehetősége arra, hogy leüljön a hitelezőjével tárgyalni, restrukturálja az adósságait, eközben pedig, amennyiben erre szükség van, kapjon egy fizetési moratóriumot. Ezt lehet az adós összes hitelezőjére vagy az adós által megválasztott szűkebb körre is kérni. A direktíva tehát nem írja elő azt, hogy az adósnak már konkrétan fizetésképtelennek kell lennie, ezt megelőzően is kérhet fizetési moratóriumot, azzal a céllal, hogy végrehajthasson egy szerkezetátalakítást.
dr. Papp Erika a CMS Budapest vezető partnere és a közép-kelet-európai régióban a CMS pénzügyi csoportjának vezetője. Rendszeresen nyújt tanácsot pénzügyi tranzakciókkal és szabályozási projektekkel kapcsolatban Közép-Kelet-Európa szerte, elismert szakértőnek számít többek között a restrukturálás és fizetésképtelenség területén.
Érdemes áttanulmányozni
Ez az új szabály a mostani nehéz időszakban nagyon jól fog jönni, hiszen arra számítunk, hogy a hitelmoratóriumi időszak lejárta, azaz a jelen várakozások szerint 2021 június végét követően lesz egy csődhullám a magyar gazdaságban is, hasonlóan az EU többi országához – hangsúlyozza dr. Papp Erika. Ha tehát van egy olyan adós, aki előre látja, hogy nem fogja tudni törleszteni a hitelét a moratórium lejártakor, annak érdemes az új szabályozást áttanulmányoznia, hogy levegővételhez juthassanak és ne kelljen csődbe vagy felszámolásba menekülniük.
A moratórium időtartama a direktíva alapján lehet 4 hónap, de az egyes tagállamok ennél hosszabb időtartamot is megállapíthatnak. A moratórium maximális időtartama 1 év lehet.
Kérdés, mekkora kört érint ez a lehetőség? E tekintetben irányadó lehet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint eddig a vállalatok több mint 70 százaléka élt a moratóriummal – emlékeztet dr. Kovács Sándor. Az elsősorban a vállalati hitelezés terén tanácsot adó CMS Budapest tapasztalata nagyjából egybevág a fenti számokkal. Jellemző, hogy a nagyobb, tőkeerős csoportok kevésbé kértek a moratóriumból. De ennél is nagyobb a szektoriális szórás: talán nem szorul különösebb magyarázatra, hogy például a budapesti szállodák nagyobb arányban választották a nemfizetést, mint a raktárak vagy más logisztikai épületek tulajdonosai.
A kamatok „ketyegnek”
A fizetési moratórium fő célja, hogy átmeneti könnyebbséget adjon azoknak, akik erre rászorulnak. A március közepe előtt keletkezett adósságok törlesztésére 2019 végéig meghirdetett moratórium kompromisszumos megoldásként még mindenkire kiterjedt. Magyarul, aki nem akart, annak nem kellett fizetnie, de a kamatok azért „ketyegnek”, igaz, legalább nem tőkésednek. Ebből fakadóan, aki nem szorul rá a moratóriumra, de a tartozásának a kamata magas, annak rendszerint megérte törlesztenie. Tipikus példa erre a vállalatoknál a rulírozó hitelek. Itt nem az a cél, hogy a tartozás évekig fennálljon, ezért rendszerint a kamatláb is magasabb. Ezt az ügyfelek is felismerték, a fenti esetekben az átlagosnál nagyobb a moratóriumból kimaradók száma. Azon vállalatok közül, amelyek nem a fenti okból maradtak ki, sokan alkut kötöttek a bankkal.
A bankok nyilvánvalóan annak örülnek, ha a kihelyezett hitelek alatt folyamatos a visszafizetés – mutat rá dr. Kovács Sándor. Ez a magatartás talán abban érhető tetten, hogy a hitelintézetek nagy része igyekezett megkönnyíteni az ügyfelei számára a moratóriumból való kimaradást: szinte mindenki készített erre formanyomtatványt, sokan ezt az ügyfeleiknek is megküldték. Ugyanakkor a CMS Budapest Jogi Iroda munkatársai személyes tapasztalata, hogy a projekt- vagy nagyvállalati hiteleket felvettekkel a banki kapcsolattartók a legtöbb esetben egyesével leültek és megbeszélték, hogy milyen lépéseket tegyenek. Ahol az adósnak nem volt szüksége a moratóriumra, gyakran kompromisszumos megoldásként abban maradtak, hogy például az ügyfél csak kamatot fizet, vagy a bank lemondott valamilyen korábbi szerződésszegéshez fűződő jogairól, esetleg enyhítettek valamilyen pénzügyi kikötést, cserébe az ügyfél vállalta, hogy tőkét is fizet. Ilyen esetekben a hitelezőknek mindig a kölcsönösséget hangsúlyoztuk – mondja dr. Kovács Sándor. Vagyis fontos, hogy a hitelfelvevő is kapjon valamit. A hitelfelvevők figyelmét pedig arra hívták fel, hogy ha megállapodott a bankkal, nem „kérezkedhet vissza” a moratórium hatálya alá.
Együtt sikerülhet
Kérdés, mire lehet számítani a moratórium lejártát követően, az hogyan hathat a bankokra és az ügyfelekre? Dr. Kovács Sándor szerint a bankokra nézve a moratórium lejárata elsősorban akkor jelenthetne magas kockázatot, ha túl optimistán állnának a jövőhöz, és a nemteljesítő hitelek prognosztizálható, ugrásszerű növekedése felkészületlenül érné őket. A CMS Budapestnél azonban úgy ítélik meg, nem ez a helyzet. Hiszen egyrészt a bankok jelentős céltartalékot képeztek (az idei első félévben körülbelül 250 milliárd forintot), másrészt a személyes tapasztalatuk az, hogy a bankok az ügyfeleikkel együttműködve már hónapok óta készítik elő, vagy már hajtják is végre azokat a szerződésmódosításokat, amelyekkel igyekeznek fenntartani a fizetőképességüket. Ez a közös gondolkozás, együttműködés, amely a bajban lévő ügyfelek érdekeit is a legjobban szolgálhatja, ha időben lépnek jobb eséllyel találnak majd közösen megoldást.
Ami pedig azt illeti, hogy a kormány kezdeményezésére a fizetési moratórium bizonyos csoportok számára fél évvel, 2021. június 30-ig meghosszabbodik, dr. Kovács Sándor elmondta, mint mindig, az ördög most is a részletekben rejlik. A vállalkozásoknál például a legalább 25 százalékos árbevétel-csökkenési feltétel esetén könyvelési „trükkökre” kerülhet sor. Illetve kérdéses még, hogy milyen időszakokat kell majd összehasonlítani. A fentiek olyan részletkérdések, amelyekre a jogszabály valószínűleg választ ad majd.
dr. Papp Erika a CMS Budapest vezető partnere és a közép-kelet-európai régióban a CMS pénzügyi csoportjának vezetője. Rendszeresen nyújt tanácsot pénzügyi tranzakciókkal és szabályozási projektekkel kapcsolatban Közép-Kelet-Európa szerte, elismert szakértőnek számít többek között a restrukturálás és fizetésképtelenség területén.
Sokkal érdekesebb kérdés, hogy pontosan mit jelent majd a belengetett 6 hónapos felmondási tilalom. Ez elvileg minden hitelre vonatkozik majd, amelyet a járvány kitörése előtt vettek fel. Valószínűtlen, hogy ez egy abszolút tilalom lesz. Hiszen, ha például az adós csalárd módon a fedezet csökkentésén, elvonásán ügyködik, akkor nehéz elvárni, hogy a bank semmit se tegyen. De nemfizetés esetén is, ha a bank nem mondhatja fel a kölcsönt, akkor a moratórium alá nem eső adós helyzete nagyban hasonlít majd a moratórium hatálya alatt lévőkére. A fentieken túl, mindenekelőtt azt kell majd tisztázni, hogy ez a félév egyfajta haladékot, vagy teljes feloldozást jelent-e majd, azaz a bank a félév lejártával szankcionálhatja-e az előző 6 hónap alatt felmerült szerződésszegő magatartást, tehát felmondhatja-e a hitelt – mutatott rá dr. Kovács Sándor.
Érdekes, hogy az MNB adatai alapján nem nőtt különösebben a nemteljesítő hitelek aránya: ide azok tartoznak, amelyeket legalább 90 napig nem törlesztettek – hívja fel a figyelmet dr. Török Eszter. 2019-ben a nem teljesítő hitelek aránya 4 százalék volt, specifikusan a bedőlt vállalati hiteleké 4,2, míg a bedőlt háztartási hiteleké 6,8 százalék. Az összesített arány 2020 közepére maradt 4 százalék, némi változás azonban történt a megoszlásban: a nem teljesítő vállalati hitelek aránya 4,8 százalékra nőtt, a háztartási hiteleké pedig 6,6 százalékra csökkent.
Azt dr. Török Eszter szerint a hitelmoratórium működési mechanizmusa miatt szinte lehetetlen megbecsülni, hogy hány hitel vált volna nemteljesítővé, ha nincs ez a fizetési könnyítés. Mivel a hitelmoratóriumot nem kell külön igényelni, azt a bankok az adós ellenkező kérése hiányában automatikusan beállítják. Ezért nehéz megítélni, hogy a moratórium által érintett adósok között milyen arányban vannak, akik kérelmezték volna a moratóriumot a Covid által okozott gazdasági nehézségeik miatt (ha erre szükség lett volna), vagy nemfizető adóssá váltak volna.
Házon belüli megoldások
A bankok természetes igénye, hogy ha nem látnak esélyt a nemteljesítő hiteleik visszafizetésére, akkor azt értékesítik, hogy ha nem is a teljes összeget, de legalább annak egy részét viszontlássák. A nemteljesítő hitelek értékesítésének legfőbb indoka az úgynevezett prudenciális szabályoknak, valamint a nemzetközi és helyi szabályozó hatóságok elvárásának való azon megfelelés, hogy a bankok leépítsék a kockázatos és a nem főtevékenységükhöz kapcsolódó eszközeiket. A magas kockázatú hitelek arányának csökkentésével a bankok tőkét (és így lehetőséget) szabadítanak fel új, reményeik szerint nyereséget termelő hitelek kihelyezéséhez. Ugyanakkor egy adott bank értékesítési étvágya nagyban függ attól is, hogy rendelkezik-e esetleg saját követeléskezelő céggel. Az OTP Bank esetében például feltételezhetőan a saját követeléskezelő cég (az OTP Faktoring) megléte indokolhatja, hogy „házon belül” oldják meg a problémás követelések kezelését.
Érdekes ugyanakkor, hogy e tranzakciók száma 2020 elejére a koronavírustól függetlenül is fokozatosan csökkent, mivel a 2015 és 2019 között lezárt jelentős volumenű nemteljesítő hitelügyletek hatására jelentősen visszaesett a nemteljesítő hitelportfóliók állománya – jegyezte meg dr. Török Eszter. Megítélése szerint a magyarországi lakossági nemteljesítő piac jelenleg kivár. Feltételezhető, hogy a nagy tranzakciók helyett egyelőre csak kisebb portfoliók, illetve az egyedi vállalati követelések értékesítése várható a piacon a következő hónapokban.
dr. Papp Erika a CMS Budapest vezető partnere és a közép-kelet-európai régióban a CMS pénzügyi csoportjának vezetője. Rendszeresen nyújt tanácsot pénzügyi tranzakciókkal és szabályozási projektekkel kapcsolatban Közép-Kelet-Európa szerte, elismert szakértőnek számít többek között a restrukturálás és fizetésképtelenség területén.
A fizetési moratórium miatt nagy a bizonytalanság az adósok valós törlesztési képességének és hajlandóságának megítélésére vonatkozóan, nem lehet tudni, hogy a moratórium megszűntével milyen mértékben fog berobbanni a nemteljesítő követelések aránya. A fizetési moratórium 2021 közepéig történő részleges meghosszabbítása miatt a nemteljesítő hitelek „valódi” aránya előreláthatóan csak 2021 második félévében fog visszaállni és így jelentősebb portfolióértékesítésre inkább 2021 vége felé lehet számítani.
Mit hozhat a jövő?
A jelenlegi magyar jogszabály a csőd- és felszámolási eljárás 1991-ben vált hatályossá – emlékeztet dr. Papp Erika. Nem túl hosszú és nem túl részletes, azonban terjedelmes szakirodalom, bírósági döntések és felszámolói gyakorlat övezi, sok mindenre lehet tehát választ találni. Többször módosították a jogszabályt, ezért is lenne érdemes a CMS Budapest Jogi Iroda munkatársa szerint egy egységes újraszabályozásban gondolkodni. Persze kérdés, hogy van-e ennek értelme épp a mostani covidos időszakban, amikor a bajba jutott adósok számára fontos a stabilitás. Egy teljesen új jogszabály bevezetésével felbolydulna a piac, még egy nagyon jól megírt jogszabály esetén is bizonytalanná válhatna a jogértelmezés és -alkalmazás. Az is igaz ugyanakkor, hogy ez esetben lenne egy modern fizetésképtelenségi jogszabályunk. Nehéz eldönteni, hogy mi lenne a jobb, mindenesetre üdvözítő, hogy a szerkezetátalakítási direktívát legkésőbb jövő év júniusig nálunk is át kell ültetni a jogrendbe és ez előnyös lehet az adósainknak – véli dr. Papp Erika.
A tartalom a CMS Budapest megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Már Ön is aláírhat a világ másik végéről: tények és tévhitek az e-aláírásról
Bár napjainkban a digitalizáció alapvetően szabja át a munkaköröket és a munkahelyi folyamatokat, a digitális aláírások és elektronikus szerződések még mindig sok vállalat számára jelentenek szürke foltot. Holott a digitális szerződéskötés fontosabb, mint valaha – a COVID-19 alatti időszakban óriási lett az igény arra, hogy a cégek úgy köthessenek szerződéseket, hogy a szerződő felek távol vannak egymástól, de a folyamat a jövőben is egyre nagyobb szerepet fog játszani az üzleti életben. A digitális aláírások nehézségeiről, lehetőségeiről és megoldásairól dr. Petrányi Dórával és dr. Horváth Katalinnal, a CMS Budapest szakembereivel beszélgettünk.
