szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ismertette terveit a Közép-Európai Egyetem, miután az Európai Bíróság jogsértőnek ítélte a lex CEU-t.

Kedden mondta ki az Európai Bíróság, hogy sérti az uniós jogot a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása (közismertebb nevén lex CEU), ezért ezeket a rendelkezéseket meg kell semmisíteni.

A testület a következő területeken állapított meg jogsértést:

  • a lex CEU sérti a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött, a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményt,
  • sérti a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elveit, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet,
  • a kifogásolt rendelkezések a tudományos élet szabadságára, az oktatási intézmény alapításához való jogra, továbbá a vállalkozás szabadságára vonatkozó EU-s rendelkezésekkel is ellentétesek.

A bíróság azt is közölte, hogy ha a magyar kormány nem teljesíti az ítéletben foglaltakat, vagyis nem hozza összhangba saját jogát az uniós joggal, akkor az Európai Bizottság újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.

Az Európai Bíróság elkaszálta a lex CEU-t

Sérti az uniós jogot a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, ezért ezeket a rendelkezéseket meg kell semmisíteni - mondta ki az Európai Bíróság. Ez a jogszabály-módosítás Magyarországon csak a Soros György által létrehozott Közép-Európai Egyetemet (CEU) érintette.

A döntés után sajtótájékoztatót hívott össze az azóta már Bécsbe költözött Central European University (CEU), amelyen Michael Ignatieff elnök-rektor előbb felsorolta a kedden bejelentett döntés elemeit, majd kijelentette, hogy „most a CEU szabad”, és szabadon oktathatja amerikai akkreditációjú programjait Budapesten. Jelezte: azt még nem döntötték el, pontosan mely programokat és mekkora számban hoznak vissza a magyar fővárosba, de a bíróság döntése megadta a lehetőséget arra, hogy egyáltalán gondolkodjanak rajta, ami már jelentős előrelépés.

Azt is kiemelte, hogy az Európai Bíróság döntése megerősítheti az egyetemi autonómiáért küzdőket nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte.

Örülök, hogy részt vehettünk ebben a harcban, de nagy ára volt: az 1930-as évek óta az első egyetem, amit Európa egy országából kitiltottak”

– fogalmazott Ignatieff, aki megköszönte Ausztriának, hogy befogadta őket, és megerősítette, hogy „most már Bécs marad az otthonunk”.

Arra a kérdésre, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott, a bírósági döntést a magyarok érdekeinek megfelelően fogják implantálni a magyar jogrendbe, úgy válaszolt: a bíróság egyértelműen fogalmazott, így jogilag nem értelmezhető Varga kijelentése. „Nem akarok vele harcba kezdeni, de azt tudom, hogy a lex CEU mostantól nem alkalmazható Magyarországon” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy lesz-e párbeszéd a magyar kormánnyal, megismételte, hogy a döntés egyértelmű, senkinek sem kell semmit sem tennie, mindössze annyit, hogy ők eldöntsék, pontosan hogyan folytatják Budapesten.

Azt is kérdezték Ignatiefftől, kérnek-e anyagi kártalanítást a magyar kormánytól a Bécsbe költözés miatt. Válaszul a rektor elmondta, hogy a költözés ára magas volt, 200 millió euró, a kártalanításról viszont egyelőre túl korai beszélni.

Fodor Éva, az intézmény professzora, korábban a társadalomtudományokért felelős rektorhelyettese ezzel egy időben Budapesten tartott sajtótájékoztatót, ahol úgy fogalmazott: örömmel nyugtázták a döntést, amely nemcsak róluk szól, hiszen a felsőoktatási intézmények autonómiáját nem csak a CEU esetében akadályozta a kormány az elmúlt években. Példaként a Magyar Tudományos Akadémia „állami kontroll alá” vonását, az egyetemek átszervezését, kancellárok önkéntes kinevezését említette – mint most az Színház- és Filmművészeti Egyetem esetében is történik.

A budapesti tervekről elmondta: a bíróság döntése lehetőséget ad arra, hogy „a magyarországi campus továbbra is fontos intellektuális központ legyen”, ahogyan a könyvtár, az archívum, a kutatóhálózat is. Azt is bejelentette, hogy az egyetem új kutatóintézetet hoz létre CEU Demokrácia Intézet néven. Az intézet feladata, hogy „kutassa, megvitassa, terjessze, tanítsa a demokráciával kapcsolatos kérdéseket”.

Számos tervünk van magyarországi tevékenységeink folytatására – erősített rá még egyszer Fodor, aki szerint szeretnék nemcsak megtartani, hanem erősíteni is a kapcsolataikat a többi felsőoktatási intézménnyel, „amit más formában, de már harminc éve elkezdtünk”.

A kormány és az ellenzéki pártok reakciójáról itt írtunk:

Csak a szokásos szófordulatokra futotta a pártoktól CEU-ügyben

A CEU leköszönőfélben lévő rektorhelyettese szerint fontos kimondani, hogy Magyarország bizonyos értelemben nem demokrácia. Igaz, más területeken még az. A rektorhelyettes szerint a CEU-nak azért kellett távoznia, mert elüldözték őket, betolták őket az ellenségek sorába.